Benutzer:Thomas Mocz/Ugray György

aus Wikipedia, der freien Enzyklopädie
< Benutzer:Thomas Mocz
Dies ist die aktuelle Version dieser Seite, zuletzt bearbeitet am 22. April 2021 um 02:56 Uhr durch imported>Pintsknife(2937641) (→‎További információk).
(Unterschied) ← Nächstältere Version | Aktuelle Version (Unterschied) | Nächstjüngere Version → (Unterschied)
Dieser Artikel (Ugray György) ist im Entstehen begriffen und noch nicht Bestandteil der freien Enzyklopädie Wikipedia.
Wenn du dies liest:
  • Der Text kann teilweise in einer Fremdsprache verfasst, unvollständig sein oder noch ungeprüfte Aussagen enthalten.
  • Wenn du Fragen zum Thema hast, nimm am besten Kontakt mit dem Autor Thomas Mocz auf.
 Wenn du diesen Artikel überarbeitest:
  • Bitte denke daran, die Angaben im Artikel durch geeignete Quellen zu belegen und zu prüfen, ob er auch anderweitig den Richtlinien der Wikipedia entspricht (siehe Wikipedia:Artikel).
  • Nach erfolgter Übersetzung kannst du diese Vorlage entfernen und den Artikel in den Artikelnamensraum verschieben. Die entstehende Weiterleitung kannst du schnelllöschen lassen.
  • Importe inaktiver Accounts, die länger als drei Monate völlig unbearbeitet sind, werden gelöscht.

Vorlage:Személy infobox Ugray György (Dicsőszentmárton, 1908. február 16. – Budapest, 1971. november 21.) magyar szobrászművész.

Élete

Erdélyi református családból származik; apja Ugray Gábor megyei állatorvos, állategészségügyi főfelügyelő, anyja Ziegler Klára. Három fiú- és négy leánytestvére volt.Vorlage:Jegyzet

Marosvásárhelyen járt iskolába, azonban a Bolyai Farkas Líceumban folytatott tanulmányait a negyedik osztály elvégzése után, 1920-ban abba kellett hagynia, mivel édesapja elhunyt, s így – minthogy fivérei Magyarországon tartózkodtak – neki, az otthon lévő legidősebb fiúnak kellett segítenie az anyagi támasz nélkül maradt édesanyját és öt testvérét.Vorlage:Jegyzet Asztalos inasnak szegődött, s kitanulva a szakmát felszabadult.Vorlage:AzonosVorlage:Refhely

Mivel továbbtanulni otthon nem volt lehetősége, 1926-ban átköltözött Magyarországra, ahol a Ganz gyárban helyezkedett el asztalosként; emellett négy év alatt érettségit szerzett a budapesti református főgimnáziumban.Vorlage:Azonos Szabadidejében minden munkát elvállalt, hogy anyagi forrást teremtsen tanulmányaihoz.Vorlage:Azonos 1930-ban felvételt nyert az Iparművészeti Iskolába, ahol Mátrai Lajos, Simay Imre és Reményi József voltak a tanárai.Vorlage:Refhely 1935-ben végzett, s tehetsége folytán azonnal folytathatta tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskolán.Vorlage:Jegyzet Mestere Bory Jenő lett, akinek négy éven át tanársegéde is volt.Vorlage:Refhely Ő tervezte az 1937. évi párizsi világkiállítás mindkét magyar plakátját, 1938-tól rendszeresen részt vett a Műcsarnok kiállításain, többször nyert pályázatot, 1940-ben pedig a római Collegium Hungaricum állami csereösztöndíjasaként kijutott Rómába.Vorlage:AzonosVorlage:JegyzetVorlage:Jegyzet

1940–41-ben Rómában tanult és dolgozott, ekkor készítette Flóra, Primavera, Pietà, Szent István című szobrait. Sikeres kiállításai voltak Olaszországban (Róma, Pádua), több szobrát megvásárolták. Bolyai Farkas mellszobra a római egyetem matematikai tanszékére, Szent István-szobra, valamint a Római Magyar Történeti Intézet alapítójának, Fraknói Vilmosnak portrédomborműve pedig az Római Magyar Akadémiára került.Vorlage:AzonosVorlage:Refhely

Ösztöndíja lejárta után egy gazdag olasz vállalkozó bízta meg munkával a fővároshoz közeli Palestrinában, ahol birtokán több mint egy éven át faragott neonklasszicista márványszobrokat a Villa Torresina parkjába.Vorlage:Jegyzet

Római alkotóperiódusa lezárása után, 1943-ban családjával együtt visszatért Magyarországra és Óbudán telepedett le, ám pályája nem bontakozhatott ki. A második világháború végén behívták katonának, majd szovjet hadifogságba esett, ahonnan csak 1948-ban térhetett haza.Vorlage:AzonosVorlage:Refhely Alkotókedve a fogolytáborban is megmaradt, azonban egészsége megromlott; hazatérése után két évet betegeskedett.Vorlage:Azonos Azért, hogy családját el tudja tartani, 1950-ben mintakészítő asztalosként helyezkedett a Soroksári úti Fémáru és Szerszámgépgyárban. Itt a vállalatvezetés engedélyével – önképző jelleggel – képzőművészeti szabad iskolát szervezett és vezetett.Vorlage:Refhely Csak 1956-ban kapott két dombormű elkészítésére megbízást, emellett több plakettet mintázott. Később a Képzőművészeti Alap Kivitelező Vállalatnál helyezkedett el, ahol szobrok kivitelezésével, mások munkáinak felnagyításával kereste kenyerét.Vorlage:Refhely

Önálló alkotásra ritkán kapott megrendelést.Vorlage:AzonosVorlage:Refhely 1959-ben elkészítette a Czabán Samu, 1966-ban a Gyógyítás, majd a Frankel Leó domborműveket. 1968-ban a Műcsarnokban kiállított 15 alakos, sodró erejű Dózsa fa domborműve olyan sikert aratott, hogy Budapest III. kerületi Tanácsa megvette és a díszteremben helyezte el; a mű első vázlatát pedig a Minisztertanács Mongóliának ajándékozta.Vorlage:Refhely A még dinamikusabb, ugyancsak fába faragott ötméteres, az 1919-es forradalmat ábrázoló domborművét a III. kerületi Pártbizottság vásárolta meg.Vorlage:Refhely Az alkalmanként adódó megrendelések mellett restaurálásokat is végzett és kisebb megbízásokat teljesített, mint például az Egri csillagok című film megölt török katonáinak alakjai, vagy a Budapesti Vidám Park Barlangvasútjának János vitéz- és lovashuszár-figurái.Vorlage:Azonos A súlyosan beteg művész Kőműves Kelemen balladáját már nem tudta befejezni, ám még a kórházban is dolgozott, ahol András apostol megfeszítését mintázta meg.Vorlage:Refhely

A római iskola harmadgenerációs alkotójának számító Ugray György művészetének középpontjában az emberi alak állt: klasszikus ihletésű, realista szemléletű szobrászatának legfontosabb megvalósult művei a történeti tematikát feldolgozó domborművek.Vorlage:Azonos Alkotásainak többsége azonban minta maradt. Ezek egy részét halálának 23. évfordulóján az egykori műteremből kialakított magánmúzeumban mutatta be családja.Vorlage:Jegyzet Bár megvalósult domborműveinek többségét a rendszerváltás után eltávolították a közterületekről és közintézményekből, több gipszből és fából mintázott szobrát viszont kőbe faragták vagy bronzba öntötték és állították fel méltó helyen.

1939. december 5-én kötött házasságot Budapesten Bervanger Magdolnával. Házasságukból öt gyermek született; három lány (Magda, Klára és Katalin), valamint két fiú (a négy hónapos korában elhunyt Gábor és György). A család Óbudán élt, előbb a Lajos utcában, majd a Kórház utcában, ahol Ugraynak műterme is volt.Vorlage:Jegyzet Ugray Györgyné tanárként dolgozott Budapest III. kerületében, fia, ifj. Ugray György (Budapest, 1945. április 3.) ugyancsak szobrász lett.Vorlage:AzonosVorlage:Jegyzet

1971-ben hunyt el gyógyíthatatlan betegségben. Ravatalánál Somogyi József Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrászművész mondott búcsúbeszédet.Vorlage:Azonos Az óbudai temető 21/1-es parcellájában nyugszik; sírjára fia faragott kopjafát, rajta Ács Józsefnek az elhunytat ábrázoló bronz plakettjével. A sír 2020 óta a Nemzeti Örökség Intézetének védettsége alatt áll.Vorlage:Jegyzet

Egyéni kiállítások

[[Fájl:Old Woman Reading statue by György Ugray (Szentendre).jpg|bélyegkép|jobbra|270px|

Olvasó öregasszony szobra a szentendrei skanzenben

]]

bélyegkép|jobbra|200px|

Óbuda. – Ugray György alkotása Budapest III. kerületében

[[Fájl:Grave of György Ugray (Óbuda cemetery).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|

Ugray György kopjafája az óbudai temetőben

]]

Főbb alkotásai

Jegyzetek

Vorlage:Jegyzetek

Források

További információk

Commons: György Ugray – Sammlung von Bildern, Videos und Audiodateien

Vorlage:Nemzetközi katalógusok Vorlage:Portál [[Kategória:1908-ban született személyek]] [[Kategória:1971-ben elhunyt személyek]] [[Kategória:Magyar szobrászok]] [[Kategória:Magyar restaurátorok]] [[Kategória:Dicsőszentmártoniak]] [[Kategória:Óbudaiak]]

Abgerufen von „https://de.wikiup.org/index.php?title=Benutzer:Thomas_Mocz/Ugray_György&oldid=211175556“